Ezért szükséges hazánkban is szünetmentes tápegység

Hat részes cikksorozatunk első részében arról írunk, hogy a viszonylag ritka áramkimaradásokon túl az energia szolgáltatás minőségét vizsgálva hamar beláthatjuk, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve szervereink, adataink, egyéb berendezéseink, amelyeknek folyamatos, egyenletes energiaellátásra van szükségük.

Egy rövid történelmi összefoglaló, csak érdekesség gyanánt.

Az 1881-es párizsi világkiállítás után indult az áram világhódító útjára, mert ott mutatták be az izzólámpát, mint új találmányt. A következő évben New Yorkban már meg is kezdte működését az első közcélú áramfejlesztő telep. Európában az úttörő Milánó lett, ahol 1883-ban indult meg a termelés. A történelmi Magyarország területén is volt város, amely gyorsan reagált: 1884-ben Temesváron már villanylámpák szolgáltatták a közvilágítást, ezzel az erdélyi város megelőzte Londont és az 1888-ban váltó Párizst is. Budapesten azonban nem nehézkesebb volt az indulás. Csak 1892-ben írta ki a város vezetése a pályázatot az elektromos világítás bevezetésére.

 

A fejlődés magyarországi zászlóvivője Verebély László volt, aki 1923-ban Emlékirat Csonka-Magyarország energiagazdaságának megszervezéséről című tanulmányában leírta egy nagyfeszültségű országos villamos hálózat tervét, amelyre az energiaforrások – főleg szénbányák – közelében levő erőművek csatlakoznak. A javasolt nyolc erőmű közül hét később az általa javasolt körzetben meg is épült.

Szünetmentes fejlődés, szünetmentes energia

Ma már nagyon messze jutottunk a kezdetektől és az izzólámpától. A napjainkban zajló ipari forradalom az információs technológia és az automatizált berendezések egyre szorosabb összefonódását, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozását hozza el – a termelés egyre gyorsabb és önműködőbb lesz. Intelligens gépek szervezik és optimalizálják munkafolyamataikat, a termelési döntések pedig többé nem személyi megfontolások, hanem inkább az egyes munkafolyamatok legrelevánsabb, okos gépek által precízen rögzített adatai alapján történnek. A történelmi leírásban és a negyedik ipari forradalomban viszont van egy közös pont. Ez pedig az áram, az energia szolgáltatás. Amíg régebben az volt a kérdés, hogy van-e egyáltalán kiépített hálózat és áram szolgáltatás, ma inkább előtérbe kerül a minőség. Azaz, hogy milyen az energia szolgáltatás? Az érzékeny robotok igen rosszul viselik az áram kimaradásokat és a feszültség ingadozásokat. Manapság gyakran a szervereken tárolt információk értéke nagyságrendekkel meghaladják a tárolók bekerülési értékét.

Magyarországon viszonylag stabil az energia szolgáltatás, azaz áttekintve a statisztikákat, ritkán van áram kimaradás. Viszont, ha a minőség kérdésével is foglalkozunk, akkor már sokkal árnyaltabb a kép. Sajnos számos energiaellátási hiba létezik. Most csak a legkirívóbbakat említeném, amely a hullámalak alapján sorolja különböző kategóriákba az áramminőségi zavarokat. Számos eszköz meghibásodása, leállása, szoftverhiba vagy adatvesztés vezethető vissza az energiaellátás zavaraira.

Áramkimaradás

Legegyszerűbben érzékelhető zavar formája az áramkimaradás, amely a betápláló feszültség vagy a terhelő áram teljes megszűnéseként határozható meg. A hosszától függően az áramkimaradás lehet pillanatnyi, rövid idejű, átmeneti és állandósult állapot. Az áramkimaradás okai különbözőek lehetnek, de általában visszavezethetők az áramszolgáltatói hálózat valamilyen károsodására, mint pl. villámcsapás vagy extrém időjárási viszonyok.

A tranziensek

A tranziensek, már a zavarok alattomosabb formája. Ezek olyan hirtelen impulzusok, magas feszültségugrások, amelyek miatt az áramszint is megváltozhat, nemcsak a feszültség. Népnyelven feszültség tüskéknek is szokás őket nevezni, de hívhatjuk csendes gyilkosnak is, mert csak akkor érzékeljük őket, amikor már valamilyen berendezésünk tönkre ment.

Feszültségesések

A feszültségesések talán kevésbé kártékonyak, de korántsem veszélytelenek. A feszültségesést általában rendszerhibák okozzák, valamint gyakori következménye a fogyasztók bekapcsolásakor jelentkező magas induló áramoknak. Túlterhelt hálózatok rendszeres zavarai.

Túlfeszültség

A Túlfeszültség a feszültségesés ellentéte, pillanatnyi vagy akár percekig is tartó megemelkedő váltóáramú feszültséget jelent. A feszültségemelkedés leggyakoribb okai a nulla vezető magas impedanciája, a hirtelen nagy terheléscsökkenés, valamint egy fázis hibája egy háromfázisú rendszerben válthatja ki. Hatása az elektromos berendezésinkre szintén „halálos”. Intenzitása ugyan befolyásolja, de sajnos az esetek többségében jelentősen károsítja az érintett eszközöket.

Feszültségingadozás

A feszültségingadozás sem a barátunk. Bármelyik jelentősen változó áramfelvételt produkáló fogyasztó okozhat feszültség ingadozást. Szintén a kevésbé ártalmas kategóriába sorolhatnánk, de sajnos, ha berendezésink tartósan vannak kitéve ennek a zavar formának, akkor szintén károsodhatnak, de ennek a zavarnak még az az érdekessége, hogy a berendezések pontosságát is befolyásolhatja.

Frekvenciaingadozás

Frekvenciaingadozás szerencsénkre rendkívül ritkán fordul elő stabil közüzemi energiaellátó rendszerekben. Viszont pl. a frekvencia ingadozása miatt egyes elektromos motorok gyorsabban vagy lassabban foroghatnak. Frekvencia ingadozás gyakrabban tapasztalható az erősen leterhelt, szükségáramforrásként használt dízel generátorok alkalmazása esetén.

Nem mindegy, milyen szünetmentest választunk

Ezért amikor szünetmentes áramforrás segítségével szeretnénk biztonságban tudni eszközeinket, nagyon nem mindegy, hogy milyen formában biztosítjuk a szünetmentes energiaellátást. Minden esetben figyelembe kell vennünk a fogyasztóink tulajdonságait is, hogy a legmegfelelőbb védelmet biztosíthassuk a számukra. Egy kommunikációs hiba drága következményekkel járhat, ha nem a megfelelő eszközt vásároljuk meg az energiaellátás javítására vagy pótlására. A drága következmény megmutatkozhat kieső időben, költségveszteségben vagy akár eszköz meghibásodásban is. A túlfeszültség-védelembe vagy szünetmentes áramforrásba (UPS) történő beruházás gyorsabban megtérül, mint gondolnánk. Egy számítógép vagy elektronikai eszköz védelmére egy túlfeszültség-védő a legjobb megoldás. Aki viszont meg is szeretné előzni az esetleges adatvesztést is, annak viszont egy UPS-be érdemes beruháznia, amely biztosítja az energiaellátást a számítógép biztonságos lekapcsolásáig. Ha megfelelően mérjük fel a fogyasztóink igényét és tisztában vagyunk a különböző energiaellátási problémák veszélyeivel is, akkor biztosan tudjuk kiválasztani a megfelelő védelmi megoldást attól függően, hogy milyen berendezést vagy szolgáltatást kívánunk védeni.

Reméljük sikerült Önöket meggyőzni arról, hogy szünetmentes tápegységre akkor is szükség van, ha nincs áramszünet. Hiszen a mai modern szünetmentes áramforrások a fenn felsorolt zavarokra is megoldást nyújtanak. Ezért célszerűbb megelőzni a bajt, mint elszenvedni annak következményeit.

Ossza meg másokkal is!